Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról!

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Az 1848-49-es forradalom vívmányai és március 15. eseményei:

A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Pozsonyban a felsőtábla elfogadta a Felirati javaslatot. Másnap küldöttség vitte a föliratot Bécsbe. Március 15-én kirobban a pesti forradalom. A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János még március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak hangot.
A „forradalmi csarnokból” kilépve legföljebb tizenöten lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin soha nem látott, húszezres tömeg hömpölygött. Petőfi és társai elindultak az egyetemre. Az egyetemi ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat Landerer Lajos nyomdájához. A tömegben az egyetemi ifjúság, a pesti polgárok mellett ott voltak a József-napi vásárra érkező parasztok ezrei is. Itt Irinyi József „a nép nevében” lefoglalt egy gépet és kinyomtatták a „Nemzeti dal”-t és „12 pont”-ot, ami forradalmi jellegű memorandum. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, az ellenzéki nemesekből megalakult a Közcsendi Bizottmány, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a „12 pont”-ot és szabadon bocsátotta Táncsicsot. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen forradalom volt. Este a Nemzeti Színházban a tömeg kérésére eljátszották a Bánk bánt.

A 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása.

Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.

A Batthyány-kormány:




Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát. Ezek alapján:

Batthyány Lajos - elnök

Szemere Bertalan - belügyek

Kossuth Lajos - országos pénzügy

Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem

Mészáros Lázár - honvédelem

Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés

Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy

Eötvös József - nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás)

Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter

Áprilisi törvények:


1848. április 11-én az uralkodó szentesíti az Áprilisi törvényeket.
A törvények 3 lépésre bonthatók:

1- Feudalizmus lebontása
- ősiség eltörlése
– tized eltörlése
– úriszék eltörlése
– úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése

2- Polgári állam felépítése
- önálló, felelős Magyar Kormány
– népképviseleti országgyűlés Pesten
– 3 évenkénti, általános, titkos választás
– közteherviselés
– bevett vallások egyenjogúsítása
– sajtó és szólásszabadság
– hitelintézet felállítása
– városi önkormányzatok létesítése

3- Állam egységének megteremtése
- Magyarország és Erdély uniója
– Partium visszacsatolása Magyarországhoz

A szabadságharc és eseményei:

1848. szeptember 11. Jellasics 35000 fős sereggel átlépi a Drávát
1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc halála
1848. szeptember 29. Pákozd és Sukoró között magyar győzelem
1848. október 4. V. Ferdinánd berekeszti az országgyűlést
1848. október 6. Bécsben újabb forradalom
1848. október 30. A schwechati vereség
1848. december 2. Menesztik V. Ferdinándot és a 18 éves Ferenc József lett a császár
1848. december A császári haderők koncentrált támadása
1848. december 25. Bem József bevonul Kolozsvárra
1849. február 5. Branyiszkónál Guyon Richárd áttöri az osztrákok védelmi vonalát
1849. február 9. Bem Piskinél Győzelmet arat
1849. március 11. Bem Nagyszebennél győz
1849. február 26-27. Dembinski csatavesztése
1849. március 4. Olmützi alkotmány, okrojált alkotmány
1849. április 2. Hatvan, győzelem
1849. április 4. Tápióbicske, győzelem
1849. április 6. Isaszeg, győzelem
1849. április 14. A Habsburg – ház detronizációja
1849. május 9. I. Miklós cár kiáltványa Ausztria megsegítésére
1849. május 21. Felszabadul Buda
1849. június 16. Zsigárd, vereség
1849. június 20-21. Pered, vereség
1849. július 2. Görgei megütközik Haynauval Komáromnál
1849. július 31. Segesvári csata
1849. augusztus 3. Klapka elfoglalja Győrt
1849. augusztus 9. A temesvári vereség
1849. augusztus 11. Kossuth lemond, Görgei teljhatalmat kap
1849. augusztus 13. Feltétel nélküli fegyverletétel Világosnál
1849. augusztus 19. Lázár Vilmos fegyverletétele
1849. augusztus 21. Vécsey Ernő tábornok fegyverletétele
1849. augusztus 26. Munkács megadja magát
1849. szeptember 5. Pétervárad is megnyitja kapuit
1849. október 2. Komárom átadása
1849. október 6. Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet


Komáromi csata:


Tápióbicskei csata:



Tavaszi hadjárat:





1848-49-es forradalom ma:

Az esemény mai jelképe:


Március 15. 1989-ben először volt munkaszüneti nap. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.


Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
/Petőfi Sándor: Nemzeti Dal/


Remélem mindenkinek tetszik ez az összeállítás , lehet vannak benne hiányosságok, nem is akartam túl hosszúra.

Köszönöm mindenkinek aki elolvasta!

Mindenkinek kellemes, szép hétvégét , és teljen ez a hétvége az ünneplés jegyében!